A Travellerspoint blog

Belépés a paradicsomba (ami „lecsónak jó lesz”)

sunny

Rémületes landolásban volt részünk a paradicsom földjén. Kicsi szigetről lévén szó, kicsi repülőtérrel, kicsi kifutás, kicsi landolás. Lehet, hogy még jó is, hogy este, sötétben szálltunk le, mert ha világosban látom az egész történést, akkor lehet, hogy szívizomgörcsöt kapok. Így csak egy kissé kapott ki a frász, amikor karnyi távolságban a földre éréstől még mindig víz felett voltunk. Mindenesetre, sikerült a pilótának nem vízben landolnia, de biztos mindennapos dolog volt ez a többi utazó számára és rutin a pilótának, mert senki nem tapsolt.
Majd kiálltuk természetesen a leglassabban haladó sort, megkaptuk a szép indonéz vízumunkat, és mentünk terepet felmérni és kollektivizálni csomagokat.

Kuala Lumpur felett a menyország

Kuala Lumpur felett a menyország

Kicsi sziget, kicsi repülőtér, kicsi lehetőségek. Maradtunk, gondoltuk Bangkokot nem szárnyalhatja túl semmi. Mondjuk Bangkok javára szóljon, hogy legalább székek voltak, ahol várni és ülni lehetett. Itt kérem szépen az indulási halban, nincs egy fikarcnyi szék, illetve ülőalkalmatosság sem. Volt egy 24 órás Meki, meg a 7 eleven balinéz variációja a K. Találtunk egy bezárt vendéglátóipari egységet, amely kint hagyta az asztalait és székeit parlagon, majd kijelöltük a territóriumunkat és elkezdődött az éjszakai műszak. Itt most Csabesz dőlt ki, nagyon dzsukker alvóalkalmatosságot kreált magának három szék és a poggyásztologató kocsi segítségével. Kár, hogy nem fényképeztem le.

Első éjszakánk Balin

Első éjszakánk Balin


ezek a kockásszoknyás bácsik köszöntöttek

ezek a kockásszoknyás bácsik köszöntöttek


hajnali fogadtatás

hajnali fogadtatás


meglepetések az utcán

meglepetések az utcán

Én próbáltam tanulmányozni a reptéren szerzett prospektusokat, de nem bírtam az őrködést és aztán ki kellett dolgoznom egy poggyász biztonsági alvópózt, hogy nemhogy megkönnyebbülten ébredünk. De elég lábzsibbasztóra sikerült, úgyhogy maradt a kínlódás.
Egyébként nagyon el voltam kenődve és súlyos lelki válságon mentem keresztül, mert azért elég rohadt érzés volt ott lenni az egyik álmom színterén, és az egzotikum helyett ott rohadni a reptér előtti placcon. Idevágó tanácsom: ne menjen az ember csórón Balira.
Szóval ment a sutyeráskodás napfelkeltéig, aztán felpakoltunk és nekivágtunk az egzotikum meghódításának. Szerencsénk volt, mert jött éppen egy balis tömegközlekedés, a bemo, és bevitt Kutára egy tizedéért az esti taxis által ajánlott nagyon jó árnak. Pik-pakk bent voltunk a városba, majd elkezdődött a hajsza. Gyakorlatilag minden tele volt, ami benne volt a nagyokos könyvünkben, ahol voltak szabad helyek ott meg csillagászati árat kértek a szobáért. Arra jöttem rá, hogy itt Kután a szállásadók úgy gondolják, hogy az hogy Balin vannak, az feljogosítja őket a szabad árképzésre. Aztán 14 kilóval a hátunkon és kettővel elől a mellkasunkon, sok sikátorban való tekergés után végre találtunk egyet, kategóriáját tekintve a Chiang Mai első szállásunkra emlékeztető, kinti, nyitott fürdőszobás – ami teljesen standard itt Balin – az ára meg még elfogadható volt.
Nem kell megijedni, nem drága Bali, csak a mi büdzsénk az 10 dollár körüli szállásra limitálódott. De megnyugtatok minden Balira készülőt, hogy vékonyabb pénztárcával is nyugodtan neki lehet vágni, mert 20 dollárért medencés szállást lehet találni, kis egzotikumos kerttel. És ha már a számoknál tartok, a kaja olcsó, olcsóbb, mint Kambodzsában és még piacra nem is jutottunk, ahol állítólag 1 dollár alatt lehet étkezni. A sör viszont drágább, a bótba is, Csabesz szomorúságára, de mondtam neki, hogy kisöröztük magunkat Kambodzsában(annyit ittunk, mintha fesztiváloztunk volna), majd iszik sört otthon.

a nyitott fürdőszoba

a nyitott fürdőszoba


Csabesz a teraszon

Csabesz a teraszon

Na, beköltöztünk, megreggeliztünk, Csabesz szokásához híven amerikait én meg mint mindig, kezdtem az adott országhoz méltóan, indonéz reggelivel. Majd 2 óra szunya után elindultunk felfedezni a világklasszis és namber vannak titulált Kuta beachet. Kerestük, de szerintem eldugták előlünk, hogy még ennyi egzotikumot se kapjunk, ami ingyér van. Vagy akik ennyire magasra tették a világ beach ranglétráján, csak photoshoppolt képeken láttak. Vagy nem jártak előtte Thájföldön, de még Kambodzsában se. Hát nem tudom, semmi extra, de még nem is szép.

a kutai beach

a kutai beach

a homoki rák és a kis golyótúrásai

a homoki rák és a kis golyótúrásai

Bali Baywatch

Bali Baywatch

Hatalmas paradicsom a szörfösöknek, és Csabesznak, mert végre hullámlovagolhatott megint. De nem igazán találtam benne semmi esztétikumot. Neki indultunk és végigsétáltuk Kutat, Legiant és Seminyak híres beacheit, de nem találtuk meg benne a gönyörűséget. Legian partjainál már szép hotel resortok voltak, amelyek tényleg egzotikumként hatottak, de ezenkívül semmi. Sötét homok, a víz nem türkizkék, viszont tiszta és hullámzik erősen. Sok helyi és szélhámos a strandon, meg mi a nagy csalódásunkkal.

halász

halász

nem is tudtam, hogy ilyen fogsora van a halnak

nem is tudtam, hogy ilyen fogsora van a halnak

a hullámlovas

a hullámlovas

ezt Nikikének, mert nincsen veszély

ezt Nikikének, mert nincsen veszély

Este megint jegyfoglalás project, hajtépés és záróra, majd jegyfoglalás nélküli hazaballagás. Másnapi terv, menekülés Kutáról, de előzetes pontos egyeztetés hiányában, és a hosszú alvás következtében még egy nap dekkolás.
Ma egész nap esik az eső, ülünk és netezünk, majd elmegy az áram, várunk, és továbbra sincs jegyünk. Egy balinéz Axl Rose tükrös Ray Banben és rózsaszín peaces tornacipőben nyomja a GNR best of-ot, és várjuk a jobb időt, meg a szebb jövőt.
És ez így nem jó itt Balin.
Hát így.

Posted by timigaraj 02:58 Archived in Indonesia

Email this entryFacebookStumbleUpon

Table of contents

Be the first to comment on this entry.

This blog requires you to be a logged in member of Travellerspoint to place comments.

Enter your Travellerspoint login details below

( What's this? )

If you aren't a member of Travellerspoint yet, you can join for free.

Join Travellerspoint